A ló csontváza

A ló testének alapszerkezete a csontváz. Ez hordozza a testet, és védi a legkényesebb belső szerveket: a koponya az agyat óvja, a bordák pedig a szívet, a tüdőt és a hasűri szervek egy részét. A csontokat mozgatható ízületek kapcsolják össze, és izmok működtetik. Az őskori csontmaradványokból megállapítható, milyen fejlődésen ment át a ló csontváza hatvanmillió év alatt az őskori Eohippustól a mai Equus caballusig.

A csontváz részei

A ló csontvázának két fő része van. A fej és a törzs csontjai a ló legfontosabb szerveit védik. Ide tartozik a koponya, a gerincoszlop és a bordák. A mozgás csontjai hordozzák a testet, részei a medenceöv, a vállöv és a végtagok.

1.állkapocs, 2.állcsont, 3.szemgödör, 4.homlokcsont, 5.halántékcsont, 6.nyakcsigolyák, 7.lapockaporc, 8.hátcsigolyák, 9.ágyékcsigolyák, 10.keresztcsont, 11.medencecsont, 12.farokcsigolyák, 13.lapocka, 14.karcsont, 15.könyökcsont, 16.orsócsont, 17.lábtõ csontjai, 18.elülsõ lábközép csontjai, 19.elülsõ végtag ujjcsontjai (csüd-, párta-, patacsont), 20.szegycsont és bordák, 21.térdkalács, 22.combcsont, 23.sípcsont, 24.szárkapocs, 25.sarokgumó, 26.csánk csontjai, 27.hátulsó lábközép csontjai, 28.hátulsó végtag ujjcsontjai (csüd-, párta-, patacsont)

A koponya és a törzs csontjai

A koponya az agyat óvja, a csigolyák a bennük levő gerincvelőt. A bordák a szív, a tüdő és más fontos szervek védelmére szolgálnak.

A mozgás csontjai

A ló csontvázának ez a része támasztja alá a testet és végzi el a mozgást. A lapockákat, a medencét és a lábakat izmok és inak bonyolult hálózata kapcsolja a törzshöz.